Gönderen Konu: Tonjukuk Köve  (Okunma sayýsý 3147 defa)

0 Üye ve 1 Ziyaretçi konuyu incelemekte.

Çevrimdýţý Tibaren

  • | Y |
  • Türkçü-Turancý
  • **
  • Ýleti: 39
    • www.Turania.net
Tonjukuk Köve
« : 17 Mart 2011, 20:36:02 »
TONJUKUK KÖVE


(Az első kő nyugati oldala)



[1] Én magam; Bilge Tonjukuk Kína országában születtem. A Török nép a Kínának volt alávetve.

[2] A Török nép fejedelmét nem lelve elszakadt Kínától, fejedelmet választott. A fejedelmet elhagyva

ismét behódolt Kínának. Az Isten így szólt: Fejedelmet adtam,

[3] a fejedelmet elhagyva behódoltál. Amiért behódoltál, megölt az Isten. A Török nép meghalt,

elpusztult, semmivé lett. A Török Szir nép hazájában

[4] nem maradt törzs. Az erdőben a köveknél maradtak összegyülekezve hétszázan lettek. Két

csoportjuk lovas volt, egy csoportjuk gyalog volt. Hétszázukat

[5] irányító nagyjuk a sád volt. Csatlakozz mondta.Én csatlakoztam. Bilge Tonjukuk. Kaghánt emeljek-e, kérdeztem. Gondolkodtam. A gyönge bika és a kövér bika hátra

[6] rúgna; kövér bika, gyönge bika volta ismeretlen, mondván, így gondolkodtam. Azután mert az Isten jelet adott, magam emeltem kaghánt. Bilge Tonjukuk Bojla Baga Tarkan-

[7] nal együtt Iltiris Kaghánként délen Kínát, keleten Kitajt, északon az Oghúzokat ölte. Tudósa, segítője személyesen én voltam. Csogaj északi hegyoldalán Kara Kum-ban éltünk.


(déli oldal)


[1] Szarvast éve, nyulat éve laktunk. A nép torka jóllakott. Az ellenségeink a körülvettek mint a katlan, mi voltunk a tüz. Így éltünk mikor kém jött az Oghuzoktól.

[2] A kém szava ilyen: Azt monta, a Dokuz Oghuz nép fölé kaghán ült. Kína felé Ku-t, a tábornokot küldte. Kitaj felé Tongra Eszim-et küldte, szavát így küldte: Kevéske Török nép

[3] mozgolódott; a kaghánja bátor volt, tanácsadója tudós volt; ha az a két személy érkezne, azt mondanám, Kínát ölendi, azt mondanám, keleten Kitájt ölendi, azt mondanám engem, Oghuz-t

[4] is ölendi; Kína, délről támadj! Én északról támadjak! Török Szir nép, hazájában egyáltalán ne mozgolódjon, ha lehet, irtsuk ki mind, mondanám.

[5] Azt a szót hallván éjjel nem jött alvandásom, nappal nem jött ülendésem. Azután kaghánomnak tanácsot adtam. Így bocsájtottam elé: Ha Kína, Oghuz, Kitáj hárma egyesülne,

[6] meglepődendünk. Olyanok vagyunk, mint aki a maga belét kívülről tartja. A vékony likasztása könnyű, a keskenyt könnyü törni. Ha a vékony vastag lenne, likasztása nehéz lenne. Ha a keskeny

[7] széles lenne, nehéz lenne eltörni. Keleten Kitájból, délen Kínából, nyugaton a nyugatiaktól, északon az Oghuzoktól két - három ezer a katonánk jövend-e vajon? Így bocsájtottam elé.

[8] Kaghánom, az én személyem, Bilge Tonjukuk-nak az előterjesztését, alázatos mondandóját meghallgatta. Szíved szerint irányíts, mondta. Kök Öngüt megmászva Ötüken erdeje felé irányítottam. Tehénnel, málhásállatokkal

[9] az Oghuzok Toglába jöttek. Háromezer katonájuk volt, mi kétezren voltunk. Csatáztunk. Az Isten megsegített: dúltunk.. A folyóba estek. Akiket szétszórtunk, az úton ismét mind meghaltak. Azután az Oghuzok mind elibém járultak.

[10] A Török népet Ötüken helyére, én személyesen Bilge Tonyukuk Ötüken helyére alapítottam, a szóbeszédre a déli nép, a nyugati, északi, keleti nép eljött.


(keleti oldal)


[1] Kétezren voltunk. Két hadseregünk lett. Amíg a Török nép színre nem lépett. Amíg a Török Kaghán trónra nem ült, nem volt, aki Santung városához, a tengerig jutott volna. A kaghánnak előterjesztettem, hogy hadat küldjek.

[2] Santung városához, a Taluj foló felé vonultattam. Huszonhárom várost bevett. Itt álmáról letett, a jurtában fekve maradt. A Kínai kaghán ellenségünk volt. Az On Ok kaghánja ellenségünk volt.

[3] Ráadásul a Kirkizek erős kaghánja is ellenségünk lett. Ez a három kaghán észt észhez adva, azt mondta: találkozzunk az Altun erdőben. Így adtak észt az észhez: Keleten a Török kaghán ellen vezessünk hadat. Ha nem vezetnénk hadat ellenük, ha valami lenne, ő minket...

[4] kaghánja hős volt, tanácsadója tudós volt, ha lenne valami, megölend. Mind a hárman találkozva vezessünk hadat, irtsuk ki teljesen, mondták. Türgis kaghánja így beszélt: Az én népem ott van - mondta.

[5] A Török nép ismét zűrzavarban van, mondta. E szavakat hallva, éjjel ismét nem jött alvandásom, nappal ismét nem jött ülendésem.Akkor elgondolkoztam.

[6] Ha először a Kirkizek ellen vezetnénk hadat, jó lenne, mondtam. Kögmen-nek egy útja volt. A szóbeszéd szerint lezárva, ezen az úton gyalogolva nem lesz alkalmas, mondtam. Kalauzt kerestem. A sivatagi Áz törzséből egy férfit leltem.

[7] Meghallgattam: Az Áz országának útja Ani mentén... volt, egy lovas út volt, azon járt. Mondtam neki, ha egy lovas állítólag átjut, ha azon az úton mennénk, lehetend. Gondolkodtam, kaghánomnak


(északi oldal)


[1] ajánlottam. Katonákat meneteltettem. Le a lóról, mondtam. Akt Termil-t elhagyva ügettettem. Lóra szállva keltünk át a havon. Fölfelé, a lovat vontatva, gyalogosan, fára támaszkodva keltem át: Az elülső férfi

[2] keresztben, gyorsan átkelt, ... átkeltünk az Ibrík folyón. A Yobul hegyről leereszkedtünk. Tíz éjjel a mellette lévő Tugh innenső oldalán voltunk. A helyet eltévesztő kalauz meg lett folytva. Fuldokolva azt mondta, hogy a kaghán lóhalálában kapkodva siet.

[3] Ani vizéhez értünk. A víztől lefelé mentünk. Étkezve leszállattunk a lóról. A lovat a fához kötöttük. Éjjel-nappal lóhalálában futtatva haladtunk. Álmában ütöttünk a kirkizeken.

[4] Álmukat dárdával szakítottuk meg. A kánjuk és haduk összegyűlt. Csatáztunk, dárdáztunk. Megöltük a kánjukat. A kirkiz törzs megadta magát a kaghánnak, fejet hajtott. Visszafordultunk, Kögmen erdején átsétálva tértünk

[5] vissza a Kirkizektől. Kém jött Türgis kaghánjától.Így beszélt: Keleten indítsunk hadat a kaghán ellen. Ha nem mennénk, minket a kaghánja hős volt, tanácsadója tudós volt, ha valami történne

[6] minket megölend, mondta. Türgis kaghánja kivonult, mondta. Az On Ok nép hiánytalanul kivonult, mondta. A kínai hadsereg megérkezett. Ezt a szót hallva kaghánom, hadd térjek haza, mondta.

[7] A nagyasszony megsemmisült. Hadd gyászoljam meg őt. Hadsereg, menj! - mondta. Az Altun erdejében tanyázz! A hadsereg feje Inel Kaghán, Tardus sád-ja menjen, mondta. Hozzám Bilge Tonjukukhoz így beszélt:

[8] Vezesd ezt a hadsereget. A büntetést szíved szerint mondd! Mit mondjak neked? Ha úgy adódik, vess cselt, , ha nem úgy jönne ki, hírnököt, szavát fogva telepedj le, mondta. Altun erdejében tanyáztunk.

[9] Három kém jött. A szavuk egy: A kaghán hadat hozott ki. Az On Ok hada hiánytalanul kivonult, azaz a Jaris mezején gyülekezzünk, mondta. A szavát meghallgatva, a szavait továbbítottam a Kaghánnak. A Kántól a szó

[10] visszajött. Azt mondta: ülj! Az előőrs és őrség dolgát nagyon jól szervezd meg, ne üss rajtuk, mondta. Bögü Kaghán ilyen üzenetet küldött nekem. Apa Tarkan-nak titkos üzenetet küldött: Bilge Tonjukuk rossz, haragtartó, hibázik.

[11] Ha azt mondand, vonultassuk a sereget, ne fogadd el. A szavát meghallgatva hadat vonultattam. Az Altun erdejét út nélkül másztuk meg. az Irtis folyamán gázló nélkül keltünk át. Éjt-nappallá tettük. Hajnal hasadtára értünk Bolcsu-ba.


(Második kő, Nyugati oldala)


[1] Nyelvet hoztak. A szava ilyen: Jaris mezején százezer katona gyűlt össze - mondta. E szavát hallván a bégek mind azt mondták:

[2] - forduljunk vissza, jó a dolog tiszta közakarat. Én azt mondom: én, Bilge Tonjukuk, az Altun erdejét meghágva jöttünk. Az Irtis folyamán

[3] átkelve jöttünk. Aki jött, az azt mondta, bátor, de nem érezte. Az Isten, Umaj kisisten, a szent hely, a folyó fölé minden bizonnyal gyorsan leereszkedett. Miért menekülünk?

[4] Nagyot mondva miért félünk? Kicsit mondva miért látjuk magunkat hitványnak? Azt mondtam: támadjunk! Támadtunk, zsákmányoltunk. A második nap

[5] tűzként perzselve jött. Csatáztunk. Két és fél egységgel többen voltak mint mi. Isten bocsánatáért, nagyot mondva

[6] nem féltünk, harcoltunk. Tardus sádár-ig üldözve szétszórtuk. Kaghánját elfogtuk. A jábgu-jukat, sád-jukat

[7] ott ölték meg. Úgy ötven férfit fogtunk el. Ugyanaznap éjjel üzenetet küldtünk a népének. Azokat a szavakat hallva, az On Ok bégjei, népe mind

[8] eljött, fejet hajtott. A jövő bégjeit, népét szervezve, összegyűjtve kevés a nép szökött meg. Az On Ok hadseregét elindítottam. Mi is elindítottuk a sereget. Ani-t elhagytuk. Az Indzsi folyamán átkelve az úgynevezett Tinszi Fia szent Ek hegyéig értem.


(Déli oldal)


[1] A Dömör-kapuig értünk. Onnan visszafordultunk. az Inel-kapuhoz... -ve hegyre...Tezik... Tokar...

[2] onnan Jirüköt elkezdtük medmászni, Ardak népe mind eljött, fejet hajtott... A Török népből a Dömör-kapuhoz, Tinszi Fia,

[3] Tinszi Fia nevezetű hegyre még sohasem volt aki eljutott. Azért, mert én Bilge Tonjukuk eljutottam,

[4] sárga atanyat, fehér ezüstöt,úrleányt, hajlott teve gazdagságot könnyedén elhoztunk. Iltiris Kaghán tudása miatt,

[5] és hős volta miatt Kína ellen tizenhétszer háborúzott, Kitáj ellen hétszer háborúzott, az Oghúzok ellen ötször harcolt. Azokban a tanácsadója

[6] ismét személyesen én voltam, vezére ismét személyesen én voltam. Iltiris Kaghánhoz, Török Bögü Kaghánjához, Török Bilge Kaghánjához


(Keleti oldal)



[1] Kapgan Kaghan huszonhét évesen ... ott... volt. Kapgan Kaghan uralkodott. Éjjel nem aludt,

[2] nappal nem ült. Vörös véremet folyatva, fekete izzadságomat futtatva, minden igyekezetemet, erőmet odaadtam. Mélységi felderítő csapatát ismét irányítottam.

[3] Az előőrsöt, az őrség táborhelyét folyton növeltem. Visszaforduló ellenséget hozattam.A kaghánommal hadat irányítottam. Isten segítségével,

[4] e Török nép között fegyveres ellenséget nem szalasztottam el, billogos lovat nem szalasztottam el. Ha Iltiris Kaghán nem győzött volna,

[5] és én magam nem győztem volna, az ország és a nemzet is elpusztulandott volna. Győzelme miatt, és az én saját győzelmem miatt az

[6] ország ország lett, a nép pedig nép lett. Magam megvénültem, megöregedtem. Bárhol egy kaghános népnek

[7] ha ilyenje volna, miféle bánat érendené? Török Bilge Kaghán országában

[8] fejeztettem be. Én: Bilge Tonjukuk.


(Északi oldal)



[1] Ha Iltiris Kaghán nem győzött volna, megsemmisül
Türk ođlu Türk kýzý öleceksin!

Gökkurt tekrar dirilmedikçe,
Tanrý dađlarýnda gezmedikçe,
Kanlý Ýtil ýrmađýndan su içmedikçe,
Bozkurt, Ulusuna tekrar yol göstermedikçe,
Türk Baţbuđ'u, Yabgusu, Hakan'ý
Ötüken Ormanýnda tekrar oturmadýkça,
Akdođanlarýn yurdu Köđmen dađlarý aţýlmadýkça,
Uluđ Altaylardaki Demir dađ delinmedikçe,